Artériás betegségek

Az érszűkület az artériák falának rendellenesen merevvé válása, mely során csökken az erek belső átmérője, így az átáramló vér mennyisége is.


A szűkület felülete gyakran egyenetlen, ami vérrög-képződére hajlamosít, és a képződött alvadék lesodródva okoz tünetet a szűkület alatti ér ellátási területén.


A károsodott érfal emellett a vérnyomás hatására tágulhat is, ami különböző nagyságú tágulattal jelentkezhet.


A kialakult tünetek súlyossága függ:

  • a szűkület mértékétől
  • a szűkület kialakulásának idejétől
  • a megkerülő keringés kialakulási lehetőségétől
  • a szűkület egyszeres vagy többszörös szintjétől
  • a vér áramlásától és a szív állapotától



MILYEN TÜNETEK ESETÉN KELL ÉRSEBÉSZHEZ FORDULNI?


  • Járás közben jelentkező vádli-, vagy tomportáji fájdalom, ami rövid pihenés után megszűnik, és hasonló terhelésre ismét jelentkezik. Gyakori a panasszal együtt járó impotencia.
  • Olyan végtagi nyugalmi fájdalom, ami a járáskor nem szűnik meg, hanem pár lépés után a vádli- vagy farfájdalom megállásra kényszerít.
  • Sebesedés a végtagon, ami nem, vagy nehezen gyógyul.
  • Cukorbeteg lábon kialakuló bőrelváltozás, sebzés.
  • Feszülő, lüktető érzés a hasban, végtagokon.
  • Kéz- vagy lábizomerő-gyengülés. Színeltérés az ujjakon átmenetileg, vagy álladóan.
  • Egyoldali bénulás, beszédzavar, ami átmeneti

Ultrahangos vizsgálat
Ultrahangos vizsgálat



MILYEN KÍSÉRŐBETEGSÉG ESETÉN INDOKOLT ÉRSEBÉSZETI VIZSGÁLAT, DOPPLER-INDEX MÉRÉSE?


  • Cukorbetegség
  • Magas vérnyomás
  • Szívérbetegség
  • Köszvény
  • Emelkedett vérzsírérték
  • Rokonságban előfordult érbeteg
  • Dohányzás

A fentiek olyan kockázati tényezőt jelentenek, amelyeknél tünetek nélkül is indokolt a szűrővizsgálat, szükség szerint időben elkezdett kezelés, és a rendszeres gondozás.



MILYEN VIZSGÁLATOT VÉGZÜNK?


A vizsgált személy korábbi betegségeinek, kísérőbetegségeinek, a családjában előforduló betegségeinek, a jelen lévő rizikófaktoroknak és a páciens gyógyszerszedésének alapos feltérképezése után FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT, majd MŰSZERES VIZSGÁLAT következik (DOPPLER, DOPPLER-INDEX, ÁRAMLÁSI GÖRBE, 3D ULTRAHANG).


A nyaki verőér-szűkület sokáig tünetmentes maradhat, és az első tünet az egyoldali bénulás lehet. Az erek feletti hallgatózás során észlelhető hangjelenség felveti a szűkület meglétét, melyet a 3D ultrahangvizsgálat megerősíthet. A diagnózis felállításához a következő lépés a CT-angiográfia megszervezése.


A felső végtagi erek vizsgálata klasszikus tapintással, az erek feletti hallgatózással, és mindkét felkari vérnyomásméréssel indul. Ezt követi a kéz és az ujjak ereinek Doppler elven működő áramlásmérése, kiegészítve különböző kompressziós próbákkal.


A hasban és a végtagokon tünetmentesen növekedhetnek az értágulatok, lüktető, feszítő érzést okozva. Ennek veszélye kettős: kiszakadva életveszélyes állapotot okoz, illetve a tágulatból a keringést elzáró rögök szakadhatnak le. Már egy gondos fizikális vizsgálattal és 3D ultrahanggal igazolni tudjuk a gyanút.


Az alsó végtagok vizsgálata a fizikális vizsgálattal indul. Ezt követi egy bidirekcionális, az áramlás irányát mutató doppler vizsgálat, és az úgynevezett boka/kar-index meghatározása. Ha ennek az értéke alacsony, akkor már érszűkületről beszélünk.


A cukorbetegségben az érrendszer speciálisan károsodik. Már korán, a betegség megjelenése előtt még tapintható pulzusok mellett az érfal merevvé válhat, és csak igen nagy nyomással tudjuk benne a vér áramlását lezárni. Ezért van nagy jelentősége a véráramlás pontos ábrázolásának, az úgynevezett artériás áramlási görbének a felvételének. A görbe pontosabb adatot szolgáltat a végtag keringéséről, és nem ad félrevezető információt.


érsebészet