Az érszűkület az artériák falának rendellenesen merevvé válása, mely során csökken az erek belső átmérője, így az átáramló vér mennyisége is. A szűkület felülete gyakran egyenetlen, ami vérrög-képződére hajlamosít, és a képződött alvadék lesodródva okoz tünetet a szűkület alatti ér ellátási területén. A károsodott érfal emellett a vérnyomás hatására tágulhat is, ami különböző nagyságú tágulattal jelentkezhet.
A kialakult tünetek súlyossága függ:
A fentiek olyan kockázati tényezőt jelentenek, amelyeknél tünetek nélkül is indokolt a szűrővizsgálat, szükség szerint időben elkezdett kezelés, és a rendszeres gondozás.
A vizsgált személy korábbi betegségeinek, kísérőbetegségeinek, a családjában előforduló betegségeinek, a jelen lévő rizikófaktoroknak és a páciens gyógyszerszedésének alapos feltérképezése után FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT, majd MŰSZERES VIZSGÁLAT következik. (DOPPLER, DOPPLER-INDEX, ÁRAMLÁSI GÖRBE, 3D ULTRAHANG)
A nyaki verőér-szűkület sokáig tünetmentes maradhat, és az első tünet az egyoldali bénulás lehet. Az erek feletti hallgatózás során észlelhető hangjelenség felveti a szűkület meglétét, melyet a 3D ultrahangvizsgálat megerősíthet. A diagnózis felállításához a következő lépés a CT-angiográfia megszervezése.
A felső végtagi erek vizsgálata klasszikus tapintással, az erek feletti hallgatózással, és mindkét felkari vérnyomásméréssel indul. Ezt követi a kéz és az ujjak ereinek Doppler elven működő áramlásmérése, kiegészítve különböző kompressziós próbákkal.
A hasban és a végtagokon tünetmentesen növekedhetnek az értágulatok, lüktető, feszítő érzést okozva. Ennek veszélye kettős: kiszakadva életveszélyes állapotot okoz, illetve a tágulatból a keringést elzáró rögök szakadhatnak le. Már egy gondos fizikális vizsgálattal és 3D ultrahanggal igazolni tudjuk a gyanút.
Az alsó végtagok vizsgálata a fizikális vizsgálattal indul. Ezt követi egy bidirekcionális, az áramlás irányát mutató doppler vizsgálat, és az úgynevezett boka/kar-index meghatározása. Ha ennek az értéke alacsony, akkor már érszűkületről beszélünk.
A cukorbetegségben az érrendszer speciálisan károsodik. Már korán, a betegség megjelenése előtt még tapintható pulzusok mellett az érfal merevvé válhat, és csak igen nagy nyomással tudjuk benne a vér áramlását lezárni. Ezért van nagy jelentősége a véráramlás pontos ábrázolásának, az úgynevezett artériás áramlási görbének a felvételének. A görbe pontosabb adatot szolgáltat a végtag keringéséről, és nem ad félrevezető információt.